Története

A solnhofeni terméskövet a természet 150 millió évvel ezelőtt alkotta meg, magába zárva a táj akkori élővilágát. Solnhofen a világ legismertebb őskövület lelőhelye. Halak, ősmadarak, hüllők és egyéb foszíliák (kövületek) kerültek innen a világ múzeumaiba.

A rómaiak a 2. században már bányászták. Ebből a korból származik egy theilenhofeni római villa, amelyben a hidegvizes medence burkolólapjai ebből a kőzetből készültek. A 9. században a solnhofeni bazilikát burkolták vele. A Hagia Szophia 15. századi átépítése során a padlózat egy részét innen származó kőből rakták le.

A kőzet igazi karrierje azonban a litográfia feltalálásával és terjedésével kezdődött. Ekkortól a bánya a világ minden pontjára szállított tömböket. Erre a felhasználásra ugyanazok a tulajdonságok teszik alkalmassá, ami az ősmaradványanyag megőrződését is elősegítette: a finom szemcsézettség, nagyon tömör kőzetszövet és egyenletes rétegvastagság.